Ha valaki azt mondta, depresszi�s, sok�ig �n is azt gondoltam, amit az emberek t�bbs�ge: csak sajn�ltatja mag�t, bebesz�li mag�nak, nem igaz, hogy nem tud kikeveredni a hull�mv�lgyb�l, stb. Azt�n egyik bar�tn�m, Melinda egyszercsak megsz�nt annak a vid�m, mosolyg�s l�nynak lenni, aki azel�tt volt. Szent�l hitt�k, hogy az otthoni z�r�k miatt ilyen, meg az�rt, mert t�l van. De amikor m�r tavaszodott, �s h�t�gra s�t�tt a nap, �s a dolgai is rendez�dtek, m�g mindig b�skomor volt. Nem volt kedve dolgozni, nem j�rt el vel�nk p�ntekenk�nt traccsolni. Csod�lkoztunk. � is saj�t mag�n. Azt�n er�t vett mag�n, felkereste az orvos�t, �s csod�k csod�j�ra hamarosan visszakaptuk az �letvid�m, tetter�s Melind�t, akinek megismert�k.

A feln�tt lakoss�g 20 sz�zal�ka �let�ben legal�bb egyszer �tesik hasonl� depresszi�s id�szakon. Vagyis a leverts�g, a m�lab� minden �t�dik embert �rint. Nem mindenki keres Melind�hoz hasonl�an seg�ts�get, el�fordul, hogy a depresszi�s ember �vtizedekig egyed�l pr�b�l  k�zdeni a k�rral.

– Pedig ez a betegs�g sikerrel gy�gy�that� – magyar�zza Dr. �goston Gabriella pszichi�ter. Sajnos sokan nem gondolnak arra, hogy hosszabb ideje fenn�ll� hangulati probl�m�jukkal orvoshoz forduljanak. Rossz kedvre, f�radts�gra fogj�k a dolgot. Pedig a szomor�s�g �s a depresszi� elk�l�n�thet� egym�st�l: a depresszi�nak j�l meghat�rozhat� t�netei vannak.

A fel nem ismert, illetve a nem kezelt depresszi� s�lya egyre nagyobb lesz, egyre jobban kihat a p�ciens mindennapjaira, egyre negat�vabban befoly�solja az �let�t. Sokan a k�s�r� szorong�st alkohollal pr�b�lj�k cs�kkenteni, az elviselhetetlennek t�n� �let a legs�lyosabb esetekben felvetheti a betegben az �ngyilkoss�g gondolat�t is.

A depresszi� t�netei - dekoncentr�ci�, feled�kenys�g, d�nt�sk�ptelens�g- �lland�sult szomor�s�g, szorong�s, nyomott hangulat - alv�szavarok: t�l sok vagy t�l kev�s alv�s, �jszakai vagy t�l korai �bred�s - cs�kkent �tv�gy �s s�lycs�kken�s, vagy �tv�gyfokoz�d�s �s s�lyn�veked�s - az �rdekl�d�s elveszt�se olyan dolgok ir�nt, amelyek r�gen �r�met okoztak, bele�rtve a szexu�lis �letet is - ingerl�kenys�g, nyugtalans�g - �lland�sult testi t�net, ami a kezel�sekre nem reag�l (pl. kr�nikus f�jdalom, em�szt�si zavarok) - kimer�lts�g, enerv�lts�g - b�ntudat, �rt�ktelens�g �s/ vagy rem�nytelens�g �rz�se, pesszimizmus - �ngyilkoss�gi gondolatok

H�ziorvos is seg�thet

A depresszi� �ner�b�l nem k�zdhet� le, a beteg k�ptelen felsz�l�t�sra „�sszeszedni mag�t”. Mivel a betegs�g testi t�netekkel (pl. alv�szavar, �tv�gytalans�g vagy t�lzott �tv�gy, s�lycs�kken�s vagy -gyarapod�s) is j�r, a p�ciens el�sz�r a h�ziorvos�t keresi fel. A doktor – f�leg, ha a beteg a testi t�neteket hangs�lyozza – nem mindig ismeri fel a depresszi�t. Ha azonban szervi elv�ltoz�st nem tal�l, ma m�r egyre gyakrabban gondol a lelki okokra, �s beteg�t a pszichi�triai rendel�be utalja. Sajnos az emberek egy r�sze idegenkedik a pszichi�tri�t�l. A sz�t meghallva azonnal az elmebetegs�gre gondolnak. Helyesen j�r el a h�ziorvos, ha olyan p�ciens�t, akir�l �rzi, nem menne el a szakrendel�sre, maga kezdi el kezelni. A korszer� k�sz�tm�nyekkel a h�ziorvos is megb�zhat�an tudja kezelni a beteget.

A pszichi�terek is antidepressz�nsokat  �rnak fel, de rendszerint a gy�gyszerek mell� pszichoter�pi�t is aj�nlanak. Az alapos kik�rdez�s gyakran felt�rja, hogy a csal�dban m�r el�fordult kor�bban depresszi�. A betegs�gre val� hajlamot ugyanis �r�k�lni lehet. Fokozott vesz�lyben vannak azok a fiatalok, akiknek csal�dj�ra jellemz� a rosszkedv, a tart�s fesz�lts�g, a negat�v gondolkod�s, a kommunik�ci�-hi�ny. Term�szetesen ez nem jelenti azt, hogy felt�tlen�l megjelenik a baj. Az is lehet, hogy csak id�sebb korban jelentkezik az els� depresszi�s �llapot.

Tavasszal v�ge

Sokan rosszul t�rik a s�t�ts�get �s a hideget. Az �szi, t�li h�napokban er�sen nyomott a hangulatuk, jelent�sen cs�kken teljes�tm�ny�k, folyamatos f�radts�gt�l szenvednek, majd tavasszal jobban lesznek. Ez a t�li depresszi�. Akkor mondja ki az orvos bizonyosan a diagn�zist, ha a le�rt �llapot ism�tl�d� jelleggel, legal�bb k�t egym�s ut�ni �vben fenn�ll, �s nincsenek olyan pszich�s t�nyez�k, amelyek szerepet j�tszhatn�nak kialakul�s�ban. Mivel ilyenkor a szervezet f�ny hi�ny�ra adott reakci�j�r�l van sz�, eredm�nyes lehet a f�nyter�pi�val (speci�lis napf�nyt imit�l� l�mpa) val� kezel�s.

Az akarater� nem el�g

T�vhit, hogy a depresszi� valamilyen negat�v �letesem�nyre adott v�lasz. Val�ban el�fordul, hogy nagyobb trauma el�zi meg, leggyakrabban azonban egym�st �r� stresszhelyzetek ad�dnak �ssze, �s egyszer csak t�lcsordul a poh�r. A k�l�nb�z� �letesem�nyek hat�s�ra a depresszi�ra hajlamos egy�nek kompenz�l� mechanizmusai kev�sb� b�rj�k a terheket, �s egy ponton t�l k�ptelenek megfelel�en reag�lni a probl�m�kra. Term�szetesen a biol�giai adotts�g �nmag�ban – j�llehet meghat�roz� – nem d�nt el mindent. A k�rnyezeti hat�sok is belej�tszhatnak a betegs�g kialakul�s�ba.

Sose feledj�k viszont, hogy akarater�vel nem lehet meggy�gyulni. Az akarater� ahhoz sz�ks�ges, hogy a beteg elviselje a t�neteket, am�g elindul a gy�gyul�s �tj�n. A depresszi�b�l fel lehet �p�lni, �s szerencs�re m�g a legmakacsabb esetekn�l is van rem�ny javul�sra.
 – A leggyorsabb gy�gyul�s a praxisomban alig t�bb, mint egy h�t alatt zajlott le – mes�li �goston doktorn�. Volt egy id�s betegem, aki h�sz �vig azt hitte, a rossz hangulat t�rv�nyszer�en egy�tt j�r a v�ltoz� korral, �reged�ssel. Hangulatjav�t� szed�s�vel k�t h�nap m�lva panaszmentes� v�lt, �jra aut�t vezetett, akt�van r�szt vett a csal�d �let�ben.

F�l �v, �s vid�m leszel A modern, �gynevezett harmadik gener�ci�s hangulatjav�t�k (antidepressz�nsok) hat�sa a betegek nagy r�sz�n�l h�rom-n�gy h�ten bel�l megindul. �ltal�ban f�l-egy �vig kell szedni. Ez id� alatt a beteg megtanulja a k�l�nb�z� stresszold� technik�kat, �s k�pes lesz a probl�m�kkal megfelel�en megk�zdeni a k�s�bbiekben is.